Kigyulladt az irodalom, hasad

belénk a közléskényszer, mint

kókuszcsókos királynők, az aljas

kisudvarról fölért ésszel, rézsútosan

kalimpálnak a légvonatok: te meg

fölmész négyszer a kürtőkokárdás

kritikusokhoz csipkés csigavacsora

dagasztásra. Püspökfalatos kulimász

az ámbrás igazság ára - karóba húzott

szavakkal a horizonton hömpölyögj át

káróhuszárba - Írnak ők is, mert írni

muszály máma - én meg még ezt is

csak lompos elipszilonossal vágom a

pofádba. Gyűrődj fel szaporán te is a

ködmönoktatásba, ahogy a számban az

alizarin szarvasbangó kacsint, amint

husángos beöntéssel kiverejtékezem

megint a döngettyűs dogmákat magamból ?

bömböl a megszokás: álmatag szavak, s

poentíros amalgámkarambol.

/*Nipp: itt: Porcelánfigura

 

//*Poentíroz: Verset csattanóval lát el