Feltépett, pettyes képsorok,

Rozsdaszín, hamvadó ég morog:

Riad rám a sercegő békanyál.

 

Rohad a bronzleheletű nyár

Tündérporral behintve jön anyám:

Fülledt vasárnapok tövében turbékolok.

 

Enyém az éjszaka

Szikrázik készakarva, benne

Hazug lepkék sisteregnek.

 

Isteneink rubinkemény mosolyukkal billedeznek

Rátapad a világ az arcukra - onnan integetnek:

Szélfúvott a komorság.

 

Selyemágú szőlőlugas, felakasztott télapók

Barázdálkodnak felettünk, szélfuvallat, néma csók:

Hússal betekerve

 

Mustársárga napsugár, és műbőr Karácsony,

Ahogy bekened magadnak ? illatoddal dohányzom