Mi ez a hacacáré itt az agyam hideg

söntésmárványán? Hé, mi az, mi, van? -

hallod, ne menj még el, maradj itt mellettem tyúklétramerevséggel, hiszen a gravitáció

úgy sem a zuhanás, hanem a közeledés

pályáján fészkel /

hallod Pista?! – a mű túléli a művészt, meg

amúgy is el kell dobni a romantikus illúziókat,

hogy mindenkinek legyen tiszta, mint perkálon

a szűzcsiszolt  fűrész - több tüskéd van, mint

egy sündisznónak tudom, ezzel védekezel

a varacskos barmok ellen, meg seregélydúcos

infúzióval- de most már fizess egy kisfröccsöt:

különben füstölthering elszántsággal kiöntök

neked a szívemből mindent újból

/ a cirmos koktél már úgyis kiömlött

csak nikotinba pácolt rozmárszomorúságod

 

marad a ranglánod vörösbegypástétomán túlról.